Ma reggel arra ébredtem, hogy az arcomba tűz a Nap és sirályok veszekednek a tetőn. Úgyhogy belemosolyogtam a napsütésbe és azon tanakodtam reggelikészítés közben, hogy hol az eső? Na nem mintha hiányozna, csak nekem azt mondták, hogy itt folyton esik...Az időjárás egyébként is furcsa itt, sokkal hidegebbet érzünk a valós hőmérsékletnél.

Aztán dél körül átugrottunk Hágába. Istenem, micsoda nagyképű mondat ez, nem gondoltam volna, hogy valaha leírom, de igaz, ami igaz: Hága valóban 10 percre van innen. Bár Hollandia olyan kicsi, hogy gyakorlatilag tényleg minden egy köpésre van. Végigsétáltuk-és nevettük a délutánt, azt éreztem, hogy bármi megtörténhet. Szürreális az egész: mesevárosban lakom, ahol sütiházak vannak, mindenhol víz és hajók, és ludak sétálnak a városközpontban. Felülök egy vonatra és 10 perc múlva nem Kecskeméten vagyok vagy Kőbányán, hanem Hágában! Azért ezeket a dolgokat még szoknom kell. Megnéztük a parlamentet és a királynő palotáját (ami különös, hogy habár az ország fővárosa Amszterdam, a kormány és a parlament székhelye Hága a XIV. század óta), bejártuk a városközpontot, majd végül betértünk egy bárba, ahol vörösbort ittunk és hagymalevest ettünk-méltó befejezése volt a napnak.

A többiek irtó helyesek, mindenféle náció van itt, ma amerikai, szingapúri, ausztrál és belga lányokkal kirándultunk. Már maga a tény is izgalmas, hogy ennyiféle emberrel találkozom, akik mind más-más országból jöttek, mások a gyökereik, a hagyományaik, az viszont mindenképp közös bennük, hogy nyitottak egymás felé és rendkívül barátságosak.