Az elmúlt 3 napban csak pislogtunk egymásra, de mostanra kezdenek leülepedni az élmények, úgyhogy: itt az első beszámoló.

A város csodálatos, olyan mintha egy mesevárosba érkeztünk volna. A házak gyönyörűek, én csak sütiházaknak hívom őket, szorosan egymáshoz vannak építve és hatalmas ablakaik vannak. Szinte sehol sincs függöny, éppen ezért teljesen be lehet látni a házakba. De a hollandok még rá is tesznek egy lapáttal; lámpa van az ablakokban, hogy tényleg mindent lásson a járókelő, ami odabent történik. Csak az a különös, hogy valójában senki sem bámul be a másik házába (minket kivéve) - úgy tűnik, hogy itt nagyon tisztelik a magánszférát. Az egész várost csatornák szelik keresztül, rajtuk keskeny hidak vezetnek át és minden nagyon tiszta. A város kellős közepén libák és ludak mászkálnak, ami elég szürreális látványt nyújt. De egyébként is rengeteg a madár (számomra ideális hely), a csatornákon hattyúk és kacsák úsznak, a galambot pedig a sirály helyettesíti. Ma reggel a sirályok hangjára ébredtem; imádtam!!!

Mindenki biciklivel jár, autó igen kevés van, ami nem is csoda, mert olyan keskenyek itt az utcák, hogy igazi bravúr a vezetés rajtuk! Az emberek szépen öltözködnek, a lányok is nagyon csinosak, eddig csupán kettőt láttunk, aki ízléstelenül volt elöltözve, de mondjuk ők nagyonJ Azt tervezem, hogy veszek egy fehér biciklit, amin fehér kosár van és azzal veszem majd a tulipánt és a halat a piacról.

Ma workshopok voltak, festettünk és táncoltunk. Noémi, emlékszel, hogy arról álmodoztam, hogy egyszer veszek egy széles vásznat és festek rá egy nagy sárga kockát, mert az olyan csodálatos lenne? Ma végre megtörtént! Az önkifejezést gyakoroltuk, mondhatom elég absztrakt lett, de a kocka rajta van, szóval én elégedett vagyok. Majával el is döntöttük, hogy felvesszük a festést, ami hétfő esténként lesz majd. Aztán táncoltunk. Sosem találnátok ki, hogy mit. Egyiptomi táncot! Mindig is azt gondoltam, hogy bennem a spiritualitásnak halvány szikrája sincs meg, de azt kell mondjam, tévedtem. Nagyon ritmusos az egyiptomi zene, a dob dominál benne főként, egyébként erősen törzsi jellegű és szuggesztív is egyben. A csípőmozdulatok néha hasonlítottak a hastáncra, a kézmozdulatok a salsára, és a légzésre is nagyon kell figyelni közben. Nagyon tetszett, úgyhogy erősen gondolkozom a felvételén. Nem gondoltam volna soha, hogy Hollandiában fogok egyiptomi táncot tanulni egy félig olasz nőtől, aki Londonban tanulta a táncolást egy egyiptomi tanártól és nekünk angolul adja az instrukciókat hozzá. Különös élmények ezek, annyi bizonyos.

Holnap megyünk a piacra és eszünk halat, meg veszünk virágot, mert a szobám elég kopasz növények nélkül. Az eső eddig egyáltalán nem esett, süt a Nap, viszont hideg van. A város közepén áll egy stand, ahol mindenféle tengeri herkentyűt lehet kapni, előtted sorakoznak lejegelve (nem fagyasztva!) a különböző halak, rákok, kagylók és te választod ki, hogy melyiket készítsek el neked és előtted sütik meg! Szóval ez az én helyem, eddig legalábbis úgy néz ki.